Basedow-kór is állhat a pajzsmirigy túlműködés hátterében

A pajzsmirigy problémáknak több típusa is létezik, ilyen például a főként fiatalabb nőket sújtó Basedow-kór. Hogy milyen tüneteket okoz a betegség, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Autoimmun betegség

A Basedow-kór pajzsmirigy túlműködéssel járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti.  Ekkor a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik, amit a TSH receptora ellen termelt antitestek váltanak ki. Kiváltó oka egyelőre nem ismert, ám a családi halmozódás valószínűsíthető, így megelőzni a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet. Ugyanakkor a dohányzás és a stressz fokozza a problémát, így ezeket érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór.

Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár- ez utóbbi akár szemmel látható méreteket is ölthet. További tüneteit tekintve a pajzsmirigy túlműködésre jellemző panaszokat mutatja, melyek hátterében főleg az állapottal járó fokozott anyagcsere áll:

• heves szívdobogás
• fokozott izzadás
• koncentrációzavar
• menstruációs zavarok
• idegesség
• remegés
• normál étkezés melletti fogyás

A Basedow-kór jellegzetes tünete továbbá a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik, illetve gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szemben lévő izmokat is megtámadják, gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Könnyen diagnosztizálható

A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen diagnosztizálható, bár vérvétellel, izotópos, valamint ultrahangos vizsgálattal, szükség esetén MRI-vel pontosabb képet kaphatunk az állapotról. Kezelésében kiemelt jelentőséget kap a gyógyszeres terápia, mellyel a pajzsmirigy túlműködését lehet mérsékelni. Előfordulhat, hogy izotópkezelésre is szorul a beteg, melynek lényege, hogy a jódizotóp sugárzó hatása révén elpusztítja az őt felvevő pajzsmirigy sejtet, így megszünteti a túlműködést. Súlyos esetben – jelentős pajzsmirigy megnagyobbodáskor- sajnos műtétre is sor kerülhet.

  A magasvérnyomás korunk egyik népbetegségének számít, és egy bizonyos kor felett egyre gyakrabban diagnosztizálják. A néma gyilkosnak is nevezett állapot olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, így kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Előfordulhat azonban, hogy hiába a gyógyszeres terápia, a beteg értékei nem javulnak. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ebben az esetben nem kizárt, hogy hormonális zavar áll a háttérben.

Másodlagos hipertónia

A magasvérnyomás betegégnek két fajtáját különböztetjük meg: létezik elsődleges (primer) illetve másodlagos (szekunder) hipertónia. A különbség a kettő között az, hogy az elsődleges forma önálló kórkép, míg a szekunder valamilyen más betegség következménye. Ez lehet többek között vesebetegség, diabétesz, alvási apnoe, de akár bizonyos hormonzavarok is vérnyomás emelkedést okozhatnak. Fontos tudni, hogy ezekben az esetekben – vagyis amikor valamilyen egyéb eltérés áll a hipertónia mögött- az alapbetegséget is kezelni kell, máskülönben meglehet, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre. Ráadásul így a szövődmények megjelenése is gyakoribbá válik, hiszen az érkárosító hatás kifejezettebben jelen van.

Hormonális zavar a vérnyomás emelkedés hátterében

A másodlagos magasvérnyomás egyik fajtája az endokrin eredetű hipertónia. Ezt legtöbbször pajzsmirigy túlműködés váltja ki, hiszen ekkor szinte az egész szervezet „fokozott üzemmódra” kapcsol. Ilyenkor általában a szisztolés érték a magasabb, továbbá a pulzusszám is megemelkedik, az illető stresszes, ideges, ami csak tovább fokozza a vérnyomás emelkedését.

Pajzsmirigy túlműködésre utaló további tünetek: izzadás, fogyás, szívritmuszavarok, kidülledő szemek.

Pajzsmirigy problémán kívül hipertóniát okozhat a mellékvesekéreg hormonjának, a kortizolnak a túltermelődése, a Cushing-kór, illetve szindróma is. A betegség során nő a vér térfogata , ráadásul a magas kortizol szint hatással van a só-és vízháztartásra, így a vérnyomás megemelkedik. Ezért hipertónia esetén szükségszerű lehet a vérben található kortizol mennyiségének a meghatározása, ugyanis Cushing-kór esetén a betegek több, mint 80%-a hipertóniával küzd - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A Cushing-kór további tünetei: hasi elhízás, a háton keletkező zsírpúp, holdvilág arc, férfias hajhullás.

A mellékvesekéreg a kortizolon kívül aldoszteront is termel, melynek szerepe a nátrium és a víz visszatartása, valamint a kálium kiválasztása. Conn betegség során az aldoszteron szintje megemelkedik, így ennek köszönhetően ez az állapot együtt jár magas vérnyomással, hiszen a só-és vízháztartás zavart szenved. Ebből kifolyólag a hipertóniás beteg a vérnyomáscsökkentő kezelésre kevésbé vagy egyáltalán nem reagál - gyakran pont ez hívja fel a figyelmet a betegségre. A Conn betegség hátterében leggyakrabban jóindulatú ademóma, esetleg ritkán rosszindulatú daganat áll, mely esetekben egyedül műtéti úton lehet elérni a gyógyulást.

A Conn betegség további tünetei: fejfájás, izomgyengeség, fokozott szomjúság és vizeletürítés.

A magasvérnyomás hátterében ún. phaeochromocytoma is állhat, mely jellemzően a mellékvesevelőben lévő daganat, ami adrenalint, noradrenalint illetve dopamint termel. Ezek a hormonok elsősorban az érrendszerre hatnak, befolyásolják annak rugalmasságát, így a vérnyomást is. A betegség ezen anyagok túltermelődésével jár, és ez komoly szív-és érrendszeri tüneteket okoz. Szerencsére csak ritkán fordul elő, és többnyire a daganat jóindulatú, így műtét után akár teljes felépülés is lehetséges.

A phaeochromocytoma további tünetei: fejfájás, ájulás, sápadtság, hasi panaszok, hevesebb szívdobogásérzés

A pajzsmirigyzavarok közül a legtöbb figyelmet a túl-és az alulműködésnek szentelik, melyek hátterében gyakran a szerv gyulladása húzódik meg. A pajzsmirigygyulladások fajtáiról és kezeléséről dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosát kérdeztük.

Pajzsmirigy szerepe

A nyak elülső részén elhelyezkedő, aprócska szerv testünk egyik legjelentősebb mirigye, hiszen az egész szervezet működésére nagy befolyást gyakorol. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon (trijód-tironin és tiroxin) termelése, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, illetve az agyban végbemenő folyamatokban. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll. Mivel szinte az összes szervre komoly hatást gyakorol, így meghibásodása komoly gondokat okozhat, függetlenül attól, hogy alul-vagy túlműködéséről, esetleg gyulladásáról van szó.

Hashimoto-betegség

Az autoimmun betegség a pajzsmirigy gyulladásával jár, ami túl-és alulműködéshez is vezethet.  Gyakori probléma, mely főleg a nőket veszélyezteti. A szervezet saját maga ellen antitesteket termel, amik megtámadják a pajzsmirigyet és krónikus gyulladást okoznak. Az állapotot gyakran nem ismerik fel idejében, ugyanis különösebb tüneteket nem okoz, bár együtt járhat a mirigy megnagyobbodásával, fájdalmával, pajzsmirigy alulműködéssel, esetleg vissza-visszatérő hőemelkedéssel. Az állapot vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hiszen ilyenkor az anti-TPO nevű antitest mennyisége jelentősen megnő. Amennyiben a betegségből kifolyólag a pajzsmirigy működése zavart szenved, úgy gyógyszeres kezelésre, hormonpótlásra van szükség, így a betegség remekül kordában tartható, és az illető teljes értékű életet élhet - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.

Szülés utáni pajzsmirigygyulladás

Várandósság során az immunrendszer erőssége csökken, hogy a szervezet ne akarja kilökni a magzatot. A szülés után viszont ez megszűnik, az immunrendszer működése beindul, és pajzsmirigygyulladás léphet fel. A postpartum thyreoiditis a mirigy alul-és túlműködésével is járhat, ám ez az esetek többségében a szülés után egy éven belül spontán megszűnik. Sajnos előfordulhat, hogy az állapot tartósnak bizonyul, ekkor gyógyszeres kezelésre lehet szüksége a kismamának. Gyakori, hogy hátterében Hashimoto-betegséget fedeznek fel, melyről korábban a kismama nem tudott. Éppen azért a szülés utáni 6-8. hétben laborvizsgálat javasolt, és amennyiben eltérés van a TSH szintben, úgy a gyógyszeres kezelés indokolt!

Szubakut pajzsmirigygyulladás

A szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás - vagy más néven csendes, fájdalmatlan thyreoiditis- kezdetben pajzsmirigy túlműködést, majd később alulműködést okoz. Erőteljes tünetek híján az illető nem mindig fordul orvoshoz, pedig fontos lenne az állapot nyomon követése, ugyanis van, hogy a probléma krónikussá válik (bár előfordulhat, hogy hónapok alatt spontán megszűnik). A szülés után fellépő pajzsmirigygyulladás is ide tartozik, ám várandósság nélkül is jelentkezhet. 

A csendes thyreoiditis-nél komolyabb tüneteket produkál a szubakut fájdalmas pajzsmirigygyulladás, melynek hátterében valószínűleg vírusos fertőzés áll. A panaszok hirtelen és erőteljesen jelentkeznek (torokfájás, fülfájás, pajzsmirigy érzékenysége, hőemelkedés). Az előbbiekhez hasonlóan eleinte ez is túlműködést okoz, ami egy idő után alulműködésbe csap át. Spontán gyógyulhat, ám az utánkövetése nagyon fontos, hiszen tartós pajzsmirigy zavarokat is eredményezhet!

Akut pajzsmirigygyulladás

Az akut pajzsmirigygyulladást mindig valamilyen - általában bakteriális- fertőzés váltja ki, és jellemzően felső légúti tüneteket produkál (láz, elesettség, nyaki fájdalom).  Az állapot igen ritka, hiszen a pajzsmirigy alapvetően ellenálló a kórokozókkal szemben. Amennyiben a véráram útján mégis megtámadják a mirigyet, úgy könnyen gyulladást okozhatnak, ami rossz esetben tályogképződéssel jár. A betegség antibiotikumokkal kezelhető.