A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy vajon gyermekünk megfelelő magassággal rendelkezik-e, igencsak nehéz, hiszen mindig is voltak és lesznek is az átlagnál magasabbak, illetve alacsonyabbak. Általánosságban kijelenthető, hogy a szülők testmagasságát öröklik az utódok, így gyanakvásra adhat okot, ha egy magasabb házaspár gyermekének mérete elmarad a kortársaiétól.

Növekedési zónák

Hogy valaki meddig nő, azt a növekedési zónák – azaz epifízis fugák- befolyásolják, melyek a csöves csontok végeinél találhatóak. A növekedési korban ezek nyitottak, hogy egyre több új csontszövet tudjon képződni, majd mikor ezek bezárulnak, úgy a növekedés megáll. Ez lányoknál kb. 16 éves, míg a fiúknál 18 évesen következik be, éppen ezért amennyiben úgy látja, gyermeke a kelleténél alacsonyabb, úgy érdemes lehet szakorvoshoz fordulni, hiszen amíg a növekedési zónák nyitottak, addig sok mindent lehet tenni a növekedés érdekében.

Hormonális okok az alacsony növés hétterében

Kevés növekedési hormon

Ha valaki a kelleténél alacsonyabb, ám testrészei arányosak, mégis betegséget sejtenek mögötte, a probléma hátterében legtöbbször az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon alacsony mennyisége áll. Ez a hormon felelős a normális ütemű fejlődésért, valamint az izom-zsír arány optimális kialakításáért. Amennyiben a növekedési zónák még nem záródtak be, úgy az alacsony testmagasságon ún. rekombináns) E.coli baktériumban termelt növekedési hormon pótlásával lehet segíteni. Hogy eldönthető legyen, hogy nincs-e esetleg ehhez túl késő, azt kézröntgen felvétellel lehet meghatározni, amellyel a csontkort vizsgálják- mondja Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködés gyakori probléma bármelyik életkorban, ám előfordulhat, hogy már a születés utáni kötelező szűréssel diagnosztizálják a betegséget. Gyermekkorban  az esetek többségében veleszületett tényezőről van szó. Tüneteit tekintve megegyezik a felnőttkorban kialakult pajzsmirigy problémával (fáradtság, koncentrációzavar, elhízás, depresszió, lassú anyagcsere, székrekedés, száraz bőr, sápadt sárgás bőrszín), ám előrehaladottabb állapotban az alacsony testmagasság is jelzésértékű lehet, melyhez szellemi fogyatékosság is társulhat (kretenizmus).

További okok az alacsonynövés hátterében

• genetikai  okok
• lassúbb növekedési ütem késő pubertás miatt
• magzati korban ért ártalmak (pl. anya betegsége, dohányzása)
• Turner-szindróma és más kromoszóma eltérések
• pszichoszociális növekedési zavar (családi problémák miatt)

Basedow-kór is állhat a pajzsmirigy túlműködés hátterében

A pajzsmirigy problémáknak több típusa is létezik, ilyen például a főként fiatalabb nőket sújtó Basedow-kór. Hogy milyen tüneteket okoz a betegség, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Autoimmun betegség

A Basedow-kór pajzsmirigy túlműködéssel járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti.  Ekkor a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik, amit a TSH receptora ellen termelt antitestek váltanak ki. Kiváltó oka egyelőre nem ismert, ám a családi halmozódás valószínűsíthető, így megelőzni a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet. Ugyanakkor a dohányzás és a stressz fokozza a problémát, így ezeket érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór.

Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár- ez utóbbi akár szemmel látható méreteket is ölthet. További tüneteit tekintve a pajzsmirigy túlműködésre jellemző panaszokat mutatja, melyek hátterében főleg az állapottal járó fokozott anyagcsere áll:

• heves szívdobogás
• fokozott izzadás
• koncentrációzavar
• menstruációs zavarok
• idegesség
• remegés
• normál étkezés melletti fogyás

A Basedow-kór jellegzetes tünete továbbá a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik, illetve gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szemben lévő izmokat is megtámadják, gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Könnyen diagnosztizálható

A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen diagnosztizálható, bár vérvétellel, izotópos, valamint ultrahangos vizsgálattal, szükség esetén MRI-vel pontosabb képet kaphatunk az állapotról. Kezelésében kiemelt jelentőséget kap a gyógyszeres terápia, mellyel a pajzsmirigy túlműködését lehet mérsékelni. Előfordulhat, hogy izotópkezelésre is szorul a beteg, melynek lényege, hogy a jódizotóp sugárzó hatása révén elpusztítja az őt felvevő pajzsmirigy sejtet, így megszünteti a túlműködést. Súlyos esetben – jelentős pajzsmirigy megnagyobbodáskor- sajnos műtétre is sor kerülhet.

A horkolást okozhatja a megnagyobbodott pajzsmirigy, de kialakulhat a pajzsmirigy alulműködéssel gyakran társuló elhízás következtében is. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa a horkolás és a pajzsmirigybetegség közti kapcsolatra hívja fel a figyelmet.

A horkolás fokozatai

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, s a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. A horkolás fokozatait az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni. Mérsékelt: testhelyzettől függetlenül, rendszeresen és gyakran jelentkezik a horkolás. Komoly: bármely testhelyzetben jelentkező, hosszan tartó, hangos horkolás. Súlyos: igen hangos horkolás, alvás közbeni testhelyzettől, amely távolról is hallható.

Leggyakoribb kiváltó okai

Gyenge izomtónus
Az alvásnak különböző fázisait különíthetünk el. Az izmok és a szövetek azokban a szakaszokban lazulnak el leginkább, amikor a legmélyebben alszunk. Kedvez a horkolásnak a háton fekvés, mivel a nyelv izmainak ernyedtsége miatt hátracsúszik a felső légútba, így szűkíti annak nyílását, ezáltal erősítve a levegő áramlását. Idősebb korban a horkolás fokozódik, mivel a torok izomszöveteinek tónusa életünk folyamán jelentősen csökken.
Elhízás
A felesleges zsírréteg nemcsak a bőrünk alá rakódik, hanem a garatizomzat és a garatnyálkahártya közé is. A vastagabb nyak, toka úgyszintén szűkíti a levegőjáratokat. A túlsúlyos emberek általában keveset mozognak, így izomtónusuk egyébként is gyengébb, szöveteik petyhüdtebbek lesznek.
Pajzsmirigy betegségei
Az könnyen belátható, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy mechanikus komprimáló hatása miatt kedvez a horkolás kialakulásának. Azonban az is kiderült, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés során más elváltozások (nyelv megnagyobbodása, elhízás) miatt a horkolás kialakulásának és súlyosbodásának az esélyei nagyobbak. Ehhez társul az ún. alvási apnoe éjszakai légzéskimaradás, amely komoly egészségkárosodáshoz vezethet. Az éjszakai alvás közben erős horkolással, sőt fuldoklással, a horkolások között hosszú légzés-szünetekkel járó betegségről van szó. A beteg napközben fáradt, hiszen sosem tudja kialudni magát, alvási fázisai felborulnak. Napközben aluszékonnyá válik, koncentrálóképessége romlik, a legváratlanabb helyzetekben elalszik. A csökkent pajzsmirigyműködés amúgy is állandó aluszékonysággal jár. A hosszú éveken át fennálló éjszakai oxigénhiány súlyos agyi, szív-és keringési zavarokat okozhat, gyakori szövődmény a magas vérnyomás is. Mindez nem csak a szívműködés károsodásához, hanem szívmegálláshoz is vezethet.

A két problémát együtt kell kezelni!

A horkolás gyógyításának több lépcsőfoka van – magyarázza Balázs Csaba professzor. Gégészeti vizsgálattal célszerű kideríteni, hogy helyi okok állhatnak-e a betegség hátterében. Emellett a pajzsmirigy vizsgálata, méretének és funkciójának meghatározása is segíthet a diagnózisban. A kezelés az elvégzett vizsgálatok eredményeinek függvényében történik, de néhány változtatással magunk is sokat tehetünk a javulás érdekében. Mivel a horkolás és az elhízás közötti összefüggés nyilvánvaló, ezért a legfontosabb teendő: megszabadulni a felesleges kilóktól, ami még a súlyos alvási apnoéban szenvedők panaszait is megszüntetheti. A dohányzás abbahagyásával elkerülhetjük a nyálkahártyák duzzadását, ezért érdemes lemondanunk e káros szenvedélytől. Az alkohol és a nyugtatók, altatók szintén az izomtónus csökkenését váltják ki, és mélyebb alváshoz vezetnek. Emiatt különösen nehéz felébredni a légzésszünetre, s a tartósabb oxigénhiány nagyobb károsodásokat okoz. Érdemes ezek használatát mellőzni, és inkább a horkolás valódi okát kideríteni és azt kezelni.

A kéz, vagy csukló alagút szindróma néven ismert betegség kapcsán elsősorban a kezek túlerőltetése merül fel kiváltó okként, pedig egy kevésbé ismert, ám annál gyakoribb betegség is előidézheti a tüneteket.

Prof. Balázs Csaba endokrinológushoz, a Budai Endokrinközpont orvosához gyakran érkeznek több kivizsgáláson is átesett betegek, akiknél a kéz és csukló fájdalma, zsibbadása jelentkezik. „Sajnos a betegek valóságos kálváriát járnak be, sok kezelési módot próbálnak ki, de az ok az esetek jelentős részében nem derül ki.” A professzor úgy látja, hogy a szerteágazó tünetek miatt, még mindig sok a diagnosztizáltalan pajzsmirigybeteg, noha az elváltozás az elmúlt évtizedekben népbetegséggé nőtte ki magát. A teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a túlműködés 1,4%-ban fordul elő. A helyzetet nehezíti, hogy a betegség az érintettek 4,0 százalékánál enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik, és így ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre.

Balázs professzor egy saját számítógépes program kidolgozását követően, annak segítségével a csökkent pajzsmirigybetegségre jellemző tüneteket rangsorolta, előfordulásuk gyakorisága alapján. „Habár több évtizede foglalkozom pajzsmirigybetegek kezelésével, az eredmény engem is meglepett. Az orvosi irodalomban ismert tüneteket – hízás, fáradékonyság, idegesség, feledékenység, meddőség, hajhullás – gyakran megelőzte a kezek zsibbadására vonatkozó panasz.”

A csukló alagút, vagy karpális alagút szindróma legfontosabb jele a felső végtagokat érintő, főként éjszaka jelentkező fájdalom és zsibbadás. A fájdalom az ujjakban is jelentkezhet, de a felkarra is kiterjedhet, az esetek felében mindkét oldalon jelentkezik. A tüneteket az okozza, hogy a csukló szöveteiben bizonyos anyagok felhalmozódnak, megduzzadnak és nyomják az idegeket. A megnövekedett nyomást okozhatja a csukló túlerőltetése, – például túl sok gépelés miatt – az ínhüvelyek, inak autoimmun gyulladása, terhesség, menopauza idején fokozott ödéma készség, sérülés, vérömleny, vagy a pajzsmirigy csökkent működése. A tünetek jelentkezése és az okok keresése kapcsán tehát erre a lehetőségre is gondolni kell – hívja fel a figyelmet prof. Balázs Csaba.

A csukló alagút szindróma diagnózisa a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítható. Ha a tünetek hátterében a pajzsmirigy csökkent működése áll, akkor hormonális kezeléssel a panaszok megszüntethetők. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha a kezelés időben történt, korai diagnózis esetén a tünetek rendszerint teljesen visszafejlődnek. A gyógyulás teljes időtartama átlagosan 12-24 hét. Ez idő alatt kiegészítő kezelésekre – funkcionális sínezés, gyulladáscsökkentő szteroid injekció, az idegregenerálódást támogató vitaminok szedése, akupunktúra, elektroakupunktúra – is szükség lehet. Súlyos esetekben műtét is alkalmazható a panaszok kezelésére, a kiváltó okot azonban ilyenkor is érdemes és fontos megkeresni!

A pajzsmirigyzavarok közül a legtöbb figyelmet a túl-és az alulműködésnek szentelik, melyek hátterében gyakran a szerv gyulladása húzódik meg. A pajzsmirigygyulladások fajtáiról és kezeléséről dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosát kérdeztük.

Pajzsmirigy szerepe

A nyak elülső részén elhelyezkedő, aprócska szerv testünk egyik legjelentősebb mirigye, hiszen az egész szervezet működésére nagy befolyást gyakorol. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon (trijód-tironin és tiroxin) termelése, mely fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, illetve az agyban végbemenő folyamatokban. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll. Mivel szinte az összes szervre komoly hatást gyakorol, így meghibásodása komoly gondokat okozhat, függetlenül attól, hogy alul-vagy túlműködéséről, esetleg gyulladásáról van szó.

Hashimoto-betegség

Az autoimmun betegség a pajzsmirigy gyulladásával jár, ami túl-és alulműködéshez is vezethet.  Gyakori probléma, mely főleg a nőket veszélyezteti. A szervezet saját maga ellen antitesteket termel, amik megtámadják a pajzsmirigyet és krónikus gyulladást okoznak. Az állapotot gyakran nem ismerik fel idejében, ugyanis különösebb tüneteket nem okoz, bár együtt járhat a mirigy megnagyobbodásával, fájdalmával, pajzsmirigy alulműködéssel, esetleg vissza-visszatérő hőemelkedéssel. Az állapot vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hiszen ilyenkor az anti-TPO nevű antitest mennyisége jelentősen megnő. Amennyiben a betegségből kifolyólag a pajzsmirigy működése zavart szenved, úgy gyógyszeres kezelésre, hormonpótlásra van szükség, így a betegség remekül kordában tartható, és az illető teljes értékű életet élhet - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.

Szülés utáni pajzsmirigygyulladás

Várandósság során az immunrendszer erőssége csökken, hogy a szervezet ne akarja kilökni a magzatot. A szülés után viszont ez megszűnik, az immunrendszer működése beindul, és pajzsmirigygyulladás léphet fel. A postpartum thyreoiditis a mirigy alul-és túlműködésével is járhat, ám ez az esetek többségében a szülés után egy éven belül spontán megszűnik. Sajnos előfordulhat, hogy az állapot tartósnak bizonyul, ekkor gyógyszeres kezelésre lehet szüksége a kismamának. Gyakori, hogy hátterében Hashimoto-betegséget fedeznek fel, melyről korábban a kismama nem tudott. Éppen azért a szülés utáni 6-8. hétben laborvizsgálat javasolt, és amennyiben eltérés van a TSH szintben, úgy a gyógyszeres kezelés indokolt!

Szubakut pajzsmirigygyulladás

A szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás - vagy más néven csendes, fájdalmatlan thyreoiditis- kezdetben pajzsmirigy túlműködést, majd később alulműködést okoz. Erőteljes tünetek híján az illető nem mindig fordul orvoshoz, pedig fontos lenne az állapot nyomon követése, ugyanis van, hogy a probléma krónikussá válik (bár előfordulhat, hogy hónapok alatt spontán megszűnik). A szülés után fellépő pajzsmirigygyulladás is ide tartozik, ám várandósság nélkül is jelentkezhet. 

A csendes thyreoiditis-nél komolyabb tüneteket produkál a szubakut fájdalmas pajzsmirigygyulladás, melynek hátterében valószínűleg vírusos fertőzés áll. A panaszok hirtelen és erőteljesen jelentkeznek (torokfájás, fülfájás, pajzsmirigy érzékenysége, hőemelkedés). Az előbbiekhez hasonlóan eleinte ez is túlműködést okoz, ami egy idő után alulműködésbe csap át. Spontán gyógyulhat, ám az utánkövetése nagyon fontos, hiszen tartós pajzsmirigy zavarokat is eredményezhet!

Akut pajzsmirigygyulladás

Az akut pajzsmirigygyulladást mindig valamilyen - általában bakteriális- fertőzés váltja ki, és jellemzően felső légúti tüneteket produkál (láz, elesettség, nyaki fájdalom).  Az állapot igen ritka, hiszen a pajzsmirigy alapvetően ellenálló a kórokozókkal szemben. Amennyiben a véráram útján mégis megtámadják a mirigyet, úgy könnyen gyulladást okozhatnak, ami rossz esetben tályogképződéssel jár. A betegség antibiotikumokkal kezelhető.